+6
°
C
Max.:+6
Min.:+3
Cs��
P��n
Szo
Vas

2024-12-02

Diósd története és nevezetességei


Diósd elnevezése a dióra vezethető vissza, és a XVIII. században az itt élő rácok is diónak, Oras-nak nevezték. Területéről gazdag újkőkori, rézkori, bronzkori, római kori régészeti leletanyagok kerültek elő.

…A XIII. században találkozunk először Diósd okleveles említésével, az azt megelőző időszak ködbe veszett századaiban egy-egy legendában, krónikában újra és újra előbukkan településünk, hol Diod, hol pedig Dyod, Gyog, Gyod, Gyogh falu névvel. A legkorábbi adat a X. század elejére utal, melyet III. Béla király jegyzőjének latin nyelvű művében a GESTA HUNGARORUM-nak, Magyar-rév című fejezetében találunk meg…

Luxemburgi Zsigmond idejében említik a diósdi várat, és 1417-ben is említenek egy Diósdnál lévő erődöt. Temploma is volt, a Szent Bertalan-templom.

A település a török időkben elpusztult, későbbi benépesítésekor szerbek és németek érkeztek ide. A szerbek később beolvadtak a nagyobb számú német közösségbe, amely máig megőrizte település német nevét: Orasch.

A falu környékén egykor jelentős szőlőültetvények voltak, és a helyi gazdák régen az úgynevezett szőlőszobákban - gondos kezelés mellett - késő tavaszig is eltartották a szőlőt, hogy jó áron eladhassák a budapesti piacokon.

...A szüret időpontját a Hegyközség jelölte meg... Az óboros hordókat feltöltötték, hogy minél több üres hordó álljon rendelkezésre a must fogadására.

A férfiak ilyenkor a munka közben szomszédolásra is szakítottak időt, egymás óborát kóstolgatták sonka, kolbász, pogácsa mellett, és megbeszélték a szüret várható eredményét....

...Geológiai adottságainak kihasználásával jelent meg első ízben az ipar Diósdon. 1864. május 9-én a község vezetői egy kérdőív kitöltése során úgy nyilatkoztak, hogy „a község déli részén egy igen jó agyagos tégla-hely van, melyen az uradalom évenként nagy számra terjedő égett téglát és cserépzsindelyt a legjobb sikerrel üzletre bocsát."...

az első diósdi egylet a - Diósdi Olvasó Egylet - alapszabályának 2. pontjából:

„a Diósdi kör célja: barátságos összejövetelek által az észbeli tehetségek folytonos fejlődése a mai társadalmi kívánatok felé mindinkábbi törekvés, a mezei gazdaságban és kertészetben illetőleg a kertészeti tudományban minden nap tett új tapasztalatok közlése, kölcsönös eszmecserék közt, a községi, valamint a politikai napi események fölött tartandó értekezletek által a társas egyetértés fenntartása, végre a külföldön, a közgazdászat és kertészet tudományban jelenleg eszközlő kísérletek elsajátítása által a hazának minél hasznosabb polgárokká válása..."

Wágner Ferenc: Diósd története c. könyve nyomán

"Amíg beszélünk elődeinkről, addig köztünk élnek"

Diósd dinamikusan fejlődő kistelepülés. Nemcsak a "tősgyökeres" lakosok, hanem a mostanában ide költözők is egyre mélyebben érdeklődnek községünk múltja iránt. Már nem elégednek meg azzal, hogy "Diósd - hagyományosan sváb település". Többet szeretnének tudni.

Ezért jött létre ez az elsősorban diósdiakról diósdiaknak szánt "képeskönyv", melynek oldalain helytörténeti tudnivalók, néprajzi érdekességek, régi képanyagok teszi színesebbé az oldal gerincét alkotó családfa adatbázist. http://www.diosdfa.hu

A rendszerváltástól napjainkig

A település rohamos fejlődését mutatja, hogy Diósd 2012-ben nagyközségi, majd 2013-ban városi rangot kapott.

Polgármesteri ciklusok:

    • 1990–1994.I. Képviselő-testület, polgármester: Hermann Ferenc (független) 
    • 1994–1998.II. Képviselő-testület, polgármester Spéth Géza (független) 
    • 1998–2002.III. Képviselő-testület, polgármester Spéth Géza (független) 
    • 2002–2006.IV. Képviselő-testület, polgármester Spéth Géza (független) 
    • 2006–2010.V. Képviselő-testület, polgármester Spéth Géza (független) 
    • 2010–2014.VI. Képviselő-testület, polgármester Spéth Géza (független) 
    • 2014–2019.VII. Képviselő-testület, polgármester Bogó László Ignác (független)
    • 2019-től VIII. Képviselő-testület, polgármester Spéth Géza (Diósdiak a Városért Egyesület) 

Testvérvárosaink:

1989. Alsbach-Hähnlein(Németország, egykori NSZK)

2004. Cieszanów(Lengyelország)

2006. Marosvécs(Erdély)

2014. Nagygejőc (Kárpátalja)

2016. Érsekkéty(Felvidék)

 

DIÓSD nevezetességei

 

Szent Gellért-kápolna

A település központjának ékessége a védett barokk műemlék kápolna, amelyet lllésházy János földbirtokos emeltetett 1772-ben a szeplőtelen fogantatás tiszteletére. A legenda és az azt átvevő krónikák tanúsága szerint Szent Imre herceg nevelője, Gellért - vértanúsága előtt - Diósdon mutatta be utolsó miséjét. Ennek emlékére kapta a kápolna mintegy száz évvel ezelőtt a Szent Gellért nevet. Az épület fatornyát lebontották, a harangját pedig, amelyet Máriáról neveztek el, később a plébániatemplomba helyezték át. A műemlék kápolnában a nagyobb egyházi ünnepek alkalmával tartanak szertartást.

Barátság-kút

A város szívében, a Polgármesteri Hivatallal szemben áll a Barátság-kút. A Szőke Lajos szobrász és Antal Sándor kőfaragó munkáját dicsérő műalkotást - amely a megbékélés és a megbocsátás jegyében a Barátság-kút nevet kapta - a diósdi németek erőszakos kitelepítésének 50. évfordulóján. 1997 szeptemberében nagyszabású ünnepség keretében avatták fel. A szépen gondozott pihenőparkban, kristálytiszta vizével hívogatja a szomjazó embereket, és az élet szimbólumaként hirdeti Diósd létét.

Felső és alsó kőbánya

Diósd nyugati határában mészkővonulatú magaslat látható. Már a XVIII. században megkezdődött a kő fejtése, mely munkát adott a település férfi lakosságának. A kitermelt követ az ország különböző részeibe szállították. Diósdi mészkőből épült sok budapesti bérház, felhasználták a Parlament, a Műszaki Egyetem építésénél és a budai Vár helyreállításánál is. Az 1900-as évek közepe táján a bányaüreg nagy területen beomlott. A megmaradt bányarészen még az 1980-as évekig folyt a kitermelés. Néhány éve került sor a bánya rekultivációjára. A szép természeti környezet a szabadidős rendezvények kedvelt színhelyévé vált.

A felső kőbányától a falu felé jövet egy hajdani kocsiút fákkal, vadvirágokkal szegélyezett mély bevágásában magas, meredek, lecsiszolt kőfal vonzza magára a tekintetet. Ez a „kis kőbánya" maradványa. Az 1700-1800-as években Diósd lakosai munkavégzés, illetve némi fizetség ellenében itt fejthettek mint községi bányából követ házuk, présházuk építéséhez.

A követ felhasználták még kerítések, sírkövek, szobrok, vízszűrők és súrolópor készítésére. Az 1950-es években a tétényi hizlaldába is szállították, ahol megőrölve a disznók etetésénél csonterősítő mészként alkalmazták.

Tájház

A település központjába vezető út mellett található az 1997-ben felavatott Tájház. Az épület maga is hagyományőrző. Köztudott, hogy településünk szőlőtermő vidék volt, sok-sok borospincével. Ezek egyik legszebbikéből alakították ki a Tájházat. A 12 méter hosszú boltíves pincében az 1800-as évek berendezéséhez hasonló asztalokat, padokat helyeztek el. A falakon, a téglaborítású padozaton régi mezőgazdasági eszközök, különböző szerszámok láthatók. A padlás egykoron gabona és takarmány tárolására szolgált. Ma hangulatos helytörténeti múzeumként funkcionál, ahol elődeink lakberendezési és használati tárgyaival ismerkedhet meg a látogató. A Tájház e hagyományőrző feladatán túl gyakran helyszíne különböző városi és családi rendezvényeknek.

A Tájháztól északra helyezkedik el az ún. Ófalu. amely meglepően hűen őrzi az elmúlt évszázadok hangulatát. Keskeny, tekervényes utcácskáiban 1800-as években épült, ma is használatban lévő pincéket, modern lakóházzá átépített egykori présházakat szemlélhet meg a látogató. Legrégibb lakóépületei közül néhány közel kétszáz éves, kis ablakos, famennyezetes házacska. E hajlékok rendre úgy épültek, hogy az épület konyhájából juthatunk le a pincébe.

Nepomuki Szent János szobra

A városközpontból a Tájház irányában tett sétánk során elsőként Nepomuki Szent János szobrával találkozunk. A műalkotás, mely Diósd egyik országosan jegyzett műemléke, a templom után jobbra, a várost átszelő patak partján található.

A XVIII. századból származó szépen formázott, allegorikus mészkőszobor vágott élű, balluszteridomú talapzaton áll. Felújítására 1993-ban került sor.

Világháborús emlékmű

A második világháború diósdi áldozatainak emlékműve a városközpontjában, a templomkertben látható. A téglatest alakú kőtömb vésete az emlékezés és kegyelet jeléül keresztet formáz. Két oldalán 83 személy neve olvasható. Azon diósdiaké, akik a harctereken, valamint a város  területén folyó harcok következtében vesztették életüket, illetve azoké, akiket 1945. január 9-én málenkij robotra hurcoltak el, és sohasem tértek vissza szeretteikhez. Az emlékművet Eőry Emil érdi szobrász-művész tervezte és készítette speciális minőségű, fagyálló fehér mészkőből, ún. bolgár vraca kőből. Az alkotást 1994. január 9-én ünnepélyes keretek között dr. Takács Nándor székesfehérvári megyés püspök szentelte fel.

Polgármesteri Hivatal

A Polgármesteri Hivatal (korábbi nevén Községháza) a város szívében, a Szent István téren található. Az épület „magja" az lllésházy uradalmi birtok prés- és dézsmaháza volt. Az 1800-as évek elején emelték, kőből, téglából, némely belső falát vályogból. Az épület - átalakítások után - több mint 150 éve községházaként működik.

Utoljára 1969-ben bővítették, ekkor húztak emeletet az addig földszintes épületre. 2006-ig a hivatal földszintjén működött a posta. Az udvari traktusban az évek folyamán óvoda, tűzoltószertár, szolgálati lakás kapott helyet. A tervek között szerepel Polgármesteri Hivatalt átfogó felújítása, bővítése.  



Rádió és Televízió Múzeum

A múzeum a város nyugati magaslatán található. A befogadó épület egykor jelentős rövidhullámú rádióállomás volt. Az építkezés 1942-ben kezdődött Schármár Jenő postamérnök, illetve Tolly Róbert tervei alapján. A műszaki berendezéseket a posta a német Telefunken cégtől rendelte meg. A háború idejére megakadt az építkezés. 1949-ben kezdődött meg az adás 2 db 0,4 kW-os kisadóval. 1950-ben működésbe lépett 2 db 100 kW teljesítményű Standard gyártmányú adó. Ezzel a teljesítményt és az antennák kialakítását figyelembe véve Közép-Európa legjelentősebb rövidhullámú adóbázisa lett. A későbbiekben létesülő rádió- és televízióállomások alapító személyzetét nagy részben Diósd biztosította. Néhány évtized múlva a Magyar Rádió csökkentette külföldre sugárzott adásait, majd működése teljesen megszűnt. 1995-ben (a rádió feltalálásának centenáriuma és a Magyar Rádió műsorszórásának 70. évfordulója alkalmából) az épületben Rádió- és Televízió Múzeum kezdte meg működését. A rendkívül gazdag technikai anyagban a látogató felfedezheti a Telefonhírmondót, a szikratávírót, láthat stúdiótechnikai berendezéseket, detektoros rádiókat, lemezjátszókat, régi televíziókészülékeket, megtekintheti a Nobel-díjas Békésy György emlékszobáját. Az épület parkjában kültéri rádió- és tévéfelszerelések, antennák, honvédségi fényszórók sorakoznak. A látogatók a sétányon végighaladva megnézhetik a magyar tudósokat, mérnököket, konstruktőröket ábrázoló emlékoszlopokat, és nem utolsósorban a mellvédről gyönyörködhetnek Diósd és környéke szép panorámájában.

 

Szent Gellért-templom és -szobor

Diósd plébániatemploma 1896-ban épült fel közadakozásból, Say Ferenc székesfehérvári építész műve. Károly János kanonok szentelte fel a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére. A templom orgonáját 1911-ben adták át, korábban csak harmónium volt. A 27 méter magas toronyban eredetileg két harangot helyeztek el, ezeket azonban az első világháború idején katonai célra rekvirálták. Ekkor került át a templomba a kápolna műemlék „Mária-harangja". 1924-25-ben egy-egy új harangot kapott a templom. így összesen három lett. Az eredetileg fehérre meszelt templombelsőt a hatvanas évek végén színesre festették. A kazettás mennyezetre - Sárosi Béla érdi festőművész munkája nyomán - ekkor kerültek a ma is látható szakrális képek. 1976-ban a templombelső jelentősen megváltozott, eltávolították a régi berendezési tárgyakat. Az új oltár és a keresztelőkút süttői fehér márványból készült, Németh Aurélia szobrászművész munkái. A nagyméretű kerámiamozaik Máriát, Szent Gellértet, István királyt és Imre herceget ábrázolja. A homlokfalak a keresztelkedő és a feltámadt Krisztust mintázzák. A padsorok mögötti falban az 1949-ben a székesfehérvári püspökségtől kapott Szent Gellért-ereklye kapott helyet.

A templom szomszédságába Szent Gellért kultuszának ápolása kapcsán az önkormányzat egész alakos, életnagyságú bronzszobrot állíttatott. Az alkotó. R. Törley Mária szobrász-művész a szentet nem a megszokott módon, élete alkonyán lévő idős emberként ábrázolta. Műve egy életerős, úton lévő, tettre kész. középkorú papot mutat, s ez által merőben más szemszögből ismerteti meg Gellértet a szemlélővel. A szobor avatására 2000 szeptemberében, a millenniumi ünnepségek alkalmával került sor. A műalkotást dr. Takács Nándor székesfehérvári megyés püspök szentelte fel.

Nemzetőrök emlékműve

A városközpontban található Perczel Mór tábornok és a diósdi nemzetőrök emlékműve. Az 1848-as márciusi események során 41 fő diósdi férfi, az akkori férfilakosság negyede állt önként a nemzetőrök sorába. A nevek olvasatán kitűnik, hogy zömmel német (sváb), kisebb számban rác származásúak, de magyar érzelműek voltak. Perczel Mór, Fejér vármegye nemzetőrparancsnoka irányítása alatt fegyverrel védelmezték az országot. A bronzból öntött Perczel-mellszobor kőtalapzaton áll, amelyen a diósdi nemzetőrök nevei is helyet kaptak. A talapzat peremén korabeli bronzcsákó, kard és zászló látható. Az emlékművet Domokos Gábor érdi szobrász-művész készítette. Felavatására 1998. március 15-én, a szabadságharc kitörésének 150-edik évfordulóján került sor.

Szent Flórián-szobor

A város belső gyűjtőútja mentén, a Kossuth és a Rákóczi út kereszteződésében áll Szent Flórián szobra. 1852. május 3-áról 4-ére virradó éjjel hatalmas szélvihar és tűzvész pusztított a településen. Abban az időben még nádfedeles házak sorakoztak Diósdon. Nem tudni, hogyan keletkezett a tűz, de a hatalmas szélvihar házról házra sodorta a lekapott izzó nádat, percek alatt lángra lobbantva három párhuzamos utca első házait. Az oltásra irányuló erőfeszítések hiábavalónak bizonyultak. Éjfél után elállt a szél, eleredt az eső, ez oltotta el a tüzet. Május 4-e Flórián napja. Flórián az árvizek és tüzek ellen védő szent. Tisztelete Bajorországban, Ausztriában és Magyarországon a legelterjedtebb. A szobrot e szörnyű tűzvész emlékére emeltette még abban az évben az egyik leégett ház elé Tranger Benedek tehetős gazda.

Országzászló

Diósd fennállásának 1000. évfordulóján közadakozásból országzászlót állított a teleülés. A Makovecz Imre és Dárdai Balázs építészek által tervezett emlékmű a város északi részán, az M0-ás út feletti rézsű tetején, az Árpádház lakópark szélén épült. Az Árpád-ház Emlékhely és Országzászló egy harminchárom méter magas zászlótartó rúdból és egy tizennyolc négyzetméter nagyságú piros-fehér-zöld lobogóból áll. Az emlékmű – amit a derekán a Nap és a Hold jelképe, valamint harminchárom darab zászló díszít – egy hét méter magas kunhalmon helyezkedik el, ezért már több kilométer távolságból látni lehet. 

I. világháborús és trianoni emlékmű

A Berecz Gyula nevéhez köthető I. világháborús emlékmű 1942-ben került felállításra a településen, hogy méltóképpen emlékezhessünk a háború hőseire és áldozataira, akik nevei az emlékmű két oldalán található márványtáblákon olvashatóak. A Kozák Attila iparművész által készített Trianon emlékrész felavatására 2006. június 4-én került sor, amelyen Dr. Ravasz István hadtörténész avatóbeszédét követően dr. Rostás Sándor missziós atya szólt a megbékélés fontosságáról, majd felszentelte a műalkotást.

 

 

 

 

1431012142_szuretelok.jpg image8.jpg image9.jpg image7.jpg image6.jpg image4.jpg image5.jpg image3.jpg image2.jpg image15.jpg image1.jpg image14.jpg image13.jpg image11.jpg image12.jpg image10.jpg

 


 


Összes esemény
RRF kedvezményezetti infóblokk