Diósd Város Önkormányzata 2025-ben megkezdte a település szúnyoggyérítési gyakorlatának átfogó szakmai felülvizsgálatát és hosszú távú átszervezésének előkészítését. A folyamat célja egy fenntarthatóbb, környezetkímélőbb és tudományosan megalapozott védekezési rendszer kialakítása, amely a jövőben fokozatosan kiváltja a hagyományos kémiai szúnyoggyérítést.
- Szakmai alapok és szemléletformálás
A felkészülési folyamat fontos állomása volt a „Diósd Ökosan!” „Gondolkodj és Gazdálkodj Ökosan!” programsorozat keretében
- július 8-án megtartott rendhagyó biológiaóra, amelyen dr. Soltész Zoltán entomológus, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatója ismertette:
- a hazai és inváziós csípőszúnyogfajok biológiáját,
- a szúnyogok által terjesztett betegségek kockázatait,
- a szúnyoggyérítési módszerek hatékonyságát,
- valamint a környezetbarát védekezési lehetőségeket.
Hangsúlyozta, hogy a szúnyoginvázió megfékezése rajtunk, hétköznapi embereken is múlik. Többek között például az udvarokon található vízzel megtelt edények, tálak kiborogatásával.
Választ kaptunk hogyan figyelhetünk jobban, mire vigyázzunk, hogyan gyéríthetjük a szúnyogokat. Az előadásról bővebben a Diósdhéj újság augusztusi számában és hamarosan a honlapon is olvashatnak.
– 2025. október 09.-én dr. Mezőfi László, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet munkatársa által tartott előadást, melyben átfogó képet adott azokról a növény- és állatfajokról, amelyek idegen földről kerültek hozzánk, és azóta meghonosodtak hazánkban. Ezek a fajok több úton is eljuthattak Magyarországra. Egyesek természetes terjeszkedésük révén érkeztek, amit a megváltozott környezeti körülmények – például a klímaváltozás okozta felmelegedés – tettek lehetővé. Ennek köszönhetően számos, eredetileg mediterrán rovarfaj is megtelepedett nálunk. Más fajok árucikkekkel vagy egyéb módon, véletlenül kerültek be Európába és később hazánkba – mint például a szőlő filoxéra. Akadtak azonban olyan fajok is, amelyeket tudatosan telepítettek országunkba. Sajnos a jövevények jelentős része komoly ökológiai problémát okoz, hiszen sokszor megfelelő természetes ellenségek híján gyorsan elszaporodnak, őshonos fajokat szorítanak ki, és felborítják az évezredek alatt kialakult természetes „rendet”. Az újonnan meghódított területeken özönfajjá vagy veszélyes kártevővé válhatnak annak ellenére, hogy eredeti élőhelyükön nem feltétlenül számítanak annak – mivel a hazai flóra és fauna, beleértve a termesztett növényeinket is, védtelenek velük szemben.
A vetített képes előadás során Mezőfi több, minket közvetlenül is érintő fajról beszélt részletesebben – a tigrisszúnyogtól kezdve a foltosszárnyú muslicán át egészen a dióburok-fúrólégyig. Az ismeretterjesztő előadást számos érdekes, olykor szórakoztató történet színesítette: szó esett például az ausztráliai (de eredetileg európai) üregi nyulak myxomatózisáról, valamint az Észak-Amerikában jelenleg is gondot okozó európai gyapjaslepkékről is. Mindez jól példázta, hogy a természet folyamataiba történő beavatkozás – még a legjobb szándék mellett is – kockázatos, és minden esetben rendkívüli körültekintést igényel. Az előadás sikerét mi sem bizonyítja jobban, minthogy a végén kialakult diskurzus késő estébe nyúlóan folytatódott.
Többek között szó esett a szúnyoginvázió lehetséges kezelési módjairól, a kiskertekben tömegesen megjelenő „büdösbogarak”, azaz poloskák elleni praktikákról, vagy az amerikai szőlőkabóca által terjesztett szőlő fitoplazmáról is.
- Csatlakozás szakmai együttműködésekhez
2025-ben településünk csatlakozott a MATELOSZ-hoz (Madárbarát Települések Országos Szövetsége), amely a modern, biológiai alapú és megelőzésközpontú szúnyoggyérítési gyakorlat elterjesztését támogatja.
A térségben egyre több önkormányzat helyezi előtérbe a biológiai gyérítési módszereket, illetve az integrált szúnyoggyérítési stratégiát. A környező települések tapasztalatai és különösen Törökbálint szakmai anyagai mintaként szolgálnak a diósdi rendszer fejlesztéséhez.
- Térségi együttműködés és közös projekt-előkészítés
2025 augusztusában Diósd önkormányzati delegációja szakmai egyeztetésen vett részt Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzatának meghívására.
A megbeszélésen részt vett: dr. Kósi Brigitta alpolgármester, Péter Szilvia környezetvédelmi bizottság elnöke, dr. Mezőfi László kutató ökológus, a környezetvédelmi bizottság külsős tagja
valamint Németh Zoltán alpolgármester (Budafok-Tétény) és az önkormányzat munkatársai
A tárgyalás témái:
- biológiai szúnyoggyérítés,
- élőhelyi rehabilitáció,
- kutatás-fejlesztési együttműködés,
- monitoringhálózat fejlesztése,
- lakossági szemléletformálás.
A közös projekt iránt csatlakozási szándékát jelezte:
- a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület,
- a Duna–Ipoly Nemzeti Park,
- valamint a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont.
- Tudományos monitoring és helyi kutatások
A döntéshozatal megalapozása érdekében Diósd 2025-ben együttműködést indított a HUN-REN Ökológiai Kutatóközponttal.
Ennek keretében:
- a város négy különböző pontján különböző csapdatípusokkal végeztek szúnyogmonitoringot,
- felmérések készültek a földi kémiai szúnyoggyérítés előtt és után,
- az adatokat országos összehasonlításban elemezték.
A kutatás főbb megállapításai
Nemzetközi és hazai vizsgálatok alapján:
- a hagyományos földi kémiai gyérítés átlagosan 45%-kal csökkenti a szúnyogok számát,
- ugyanakkor a nem célszervezetek állományát is kb. 40%-kal csökkenti,
- mivel, utóbbi élőlények jóval nagyobb egyedszámban vannak jelen a környezetben, a „járulékos” veszteség jelentős, a nem célszervezetek jóval nagyobb egyedszámban hullanak el, mint a szúnyogok.
A hatékonyság erősen függ:
- az időjárási körülményektől,
- valamint a szúnyogpopuláció aktuális méretétől.
5. Okszerű szúnyoggyérítés bevezetése
2025-ben Diósd áttért a menetrendszerű gyérítésről az okszerű védekezésre, amelynek elemei:
- csípésszám-alapú döntéshozatal,
- monitoringhálózat kiépítése,
- tudományos adatgyűjtés,
- célzott beavatkozások.
A tapasztalatok alapján kémiai gyérítést a jövőben csak jelentős szúnyoggradáció esetén indokolt alkalmazni.
6. Országos szakmai irányok
A környezettudatosabb gyérítési gyakorlat elősegítésére a Magyar Tudományos Akadémia Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottsága 2025 szeptemberében létrehozta az „Okos Szúnyog Koalíció” szakértői munkacsoportot, amely önkormányzatok számára módszertani útmutatót dolgozott ki.
Az ajánlások egyértelműen a következő irányt jelölik ki:
- megelőzés,
- biológiai gyérítés,
- monitoring,
- lakossági szemléletformálás,
- a kémiai kezelések minimalizálása
7. 2026 március végén helyszíni terepbejárást tartott Péter Szilvia Környezetvédelmi Bizottság elnöke és Molnár Imre egészségügyi gázmester, csípőszúnyog-irtó technikus.
A terepbejárás célja a város közigazgatási területén található potenciális szúnyogtenyésző helyek felmérése, valamint a védekezési lehetőségek szakmai értékelése volt.
Helyszíni megállapítások
A rendelkezésre álló adatok és a bejárás tapasztalatai alapján megállapítható, hogy:
- a szúnyogok szaporodásához alkalmas jelentős kiterjedésű természetes tenyésztőhely Diósd területén korlátozott számban található,
- a jelen lévő vízfelületek jellemzően kisebb kiterjedésű, időszakos jellegű vízgyülemek,
- a tenyésztőhelyek döntő többsége magántulajdonban lévő ingatlanokon helyezkedik el.
Ezek tipikusan:
- esővízgyűjtők,
- kerti eszközökben megálló víz,
- elhanyagolt edények,
- pangó kerti vízfelületek,
- ember által létrehozott vagy fenntartott vízgyülemek.
Az önkormányzati kezelésű közterületeken ezzel szemben a tenyésztőhelyek száma korlátozott, így a kizárólag közterületen végzett beavatkozások hatása eleve behatárolt. A lakosság által érzékelt szúnyogártalmat tovább növeli a környező településekről történő folyamatos berepülés, amely jelentősen csökkenti a helyi intézkedések önálló hatékonyságát.
Szakmai értékelés
A szakértői vizsgálat alapján:
- a tenyésztőhelyek túlnyomó része magánterületen található, melyek közvetlen kezelése önkormányzati eszközökkel korlátozott vagy nem lehetséges,
- a külső területekről történő berepülés tovább rontja a beavatkozások eredményességét,
- a kizárólag közterületi gyérítés önmagában csak mérsékelt hatást gyakorol a teljes szúnyogállományra.
A hatékony védekezés ezért elsősorban megelőzésen és lakossági együttműködésen alapul.
Javasolt intézkedések
- Lakossági tájékoztatás és bevonás erősítése, különös tekintettel a magánterületeken kialakuló tenyésztőhelyek megszüntetésére.
- Azonosított közterületi tenyészőhelyek célzott, preventív kezelése.
- Vízgyűjtő árkok és csatornák folyamatos tisztántartása.
- Helyi rendeleti vagy ösztönző eszközök vizsgálata a lakossági együttműködés elősegítésére.
- Indokolt esetben célzott kémiai védekezés alkalmazása, kizárólag szakmai döntés alapján.
Mit jelent az „indokolt eset”?
A kémiai gyérítés alkalmazása akkor tekinthető indokoltnak, ha az alábbi feltételek együttesen fennállnak:
- tömeges szúnyograjzás alakul ki,
- a lakossági terhelés tartósan magas,
- biológiai és megelőző módszerekkel már nem kezelhető a helyzet,
- közegészségügyi vagy járványügyi kockázat merül fel,
- szakértői javaslat támasztja alá a beavatkozást.
A cél nem a módszer megszüntetése, hanem annak szükség szerinti, arányos alkalmazása.
Összegzés : A szakmai felmérés alapján megállapítható, hogy Diósd városában a szúnyoghelyzet kezelésének kulcsa:
- a megelőzés,
- a lakossági együttműködés,
- valamint a célzott és indokolt beavatkozások alkalmazása.
Az önkormányzat célja egy hatékony, környezetkímélő és szakmailag megalapozott szúnyoggyérítési gyakorlat kialakítása.
Az űrlap alja
8. Hosszú távú önkormányzati célkitűzések
Diósd Város Önkormányzata a 2025-ben megkezdett előkészítő munkára építve az alábbi stratégiai irányokat határozta meg:
- a hagyományos kémiai szúnyoggyérítés fokozatos kivezetése,
- biológiai gyérítési módszerek előtérbe helyezése,
- élőhelykezelés és vízvisszatartási gyakorlatok fejlesztése,
- térségi együttműködés erősítése,
- lakossági bevonás növelése,
- tudományosan megalapozott döntéshozatal.
82-2026 szúnyoggyérítés átalakítása
M_19_a szúnyoggyérítési rendszer átalakításának előkészítéséről Diósdon (2025
Összegzés
A 2025. év Diósdon a szúnyoggyérítési rendszer szemléletváltásának éve volt. A szakmai együttműködések, a kutatási eredmények és a helyi mérések egyaránt azt támasztják alá, hogy a kizárólag kémiai módszerekre épülő gyakorlat hosszú távon nem jelent fenntartható megoldást.
Az önkormányzat célja egy olyan korszerű modell kialakítása, amelyben a megelőzés, a biológiai védekezés és a lakossági partnerség válik meghatározóvá, miközben a kémiai szúnyoggyérítés szerepe fokozatosan háttérbe szorul.
Előkészítés: Péter Szilvia
Környezetvédelmi Bizottság elnöke
Diósd Ökosan programfelelőse
Az előkészítésében közreműködött:
Dr. Mezőfi László ökológus
