Tisztelt Diósdiak!
Január 1-től hatályba lépett az új adórendelet. Az adóhatóság helyi vezetőjeként az alábbiakról tájékoztatom Önöket.
A február elején elektronikus úton, a magánszemélyek részére kiküldött határozatok vélhetően programhiba miatt tévesen lettek kiküldve, ezért azok vissza lettek vonva.
Az ügyben tart a vizsgálat. Az eddig rendelkezésre álló információk szerint programhibáról van szó.
Ügyfélkapun ki fogjuk küldeni a már jó adattartalmú határozatokat.
Miért kellett változtatni az adók mértékén?
A diósdiak jogos igénye, hogy megállítsuk a város infrastruktúra amortizációját, és megkezdődjenek a fejlesztések. A csökkenő állami normatíva, a jelentős iparűzési adóbevételek hiánya miatt növelni kell az adóbevételeket, amit – a felelős gazdálkodás mellett – az építmény- és telekadó növelésével lehet elérni, lévén más, jelentős adóbevétele nincs az önkormányzatnak.
Sajnos Diósd legnagyobb adófizetője (Kludi) kivonul az országból, így tovább csökken az adóbevétel. A környező teleülésekre jellemző „nagy befizetők” – áruházak, telekommunikációs és logisztikai cégek, ipari vállalatok – bevételeiből Diósd nem részesül, kizárólag azok környezeti és közlekedési hatásai érintenek bennünket, természetesen negatívan.
Az ingatlanadó mértékének korrekciója tíz év után (2016 óta először) esedékes, értéke elinflálódott, így semmilyen szinten nem fedezte a város kötelező feladatainak ellátását sem.
Mikortól változik az építményadó?
Diósd Város Önkormányzatának képviselő-testülete döntése értelmében a helyi adókról szóló rendelet 2026. január 1-től lépett hatályba.
Milyen mértékű az adóváltozás?
2016 óta egységesen 350 forint volt a négyzetméter után fizetett adó. Ez sávos módszerrel változik:
50 négyzetméterig marad a 350 forintos négyzetméter adó,
50-100 négyzetméter között 500 forint
100 négyzetméter fölött 1000 forint.
Egy átlagos 55 négyzetméteres lakás után eddig 19 250 forintot kell fizetni. A változást követően 20 000 forint lesz az adó, az alábbi számolás szerint:
| 350 x 50 | 17.500 |
| 500 x 5 | 2.500 |
| Összesen | 20.000 |
Egy átlagos 120 négyzetméteres családi ház adója eddig 350 x 120, azaz 42.000 forint volt. A változást követően 62.500 forint lesz az adó, az alábbi számolás szerint:
| 350 x 50 | 17.500 |
| 500 x 50 | 25.000 |
| 1000 x 20 | 20.000 |
| Összesen | 62.500 |
Mennyit kell fizetni nem üzleti célú egyéb építmények után?
A magánszemélyek egyéb építménye, amelyek nem üzleti célúak (gépjárműtároló, műhely, stb.) után az építményadó mértéke 600 Ft/m2/év.
A vállalkozások, a nem a településen élő magánszemélyek, illetve az üzleti célra használt (bérbe adott, stb.) építmények esetén az adómérték 1.200 Ft/m2/év 200 négyzetméterig, e feletti részre 1.750 Ft/m2/év.
Mennyit kell fizetni a beépítetlen telek után?
A beépítetlen telkek után fizetendő adó mértéke továbbra is 350 Ft/m2/év. Itt a diósdiak jelentős (80-94 százalékos) kedvezményt kapnak, amelyről lentebb olvashatnak.
Mikor kell fizetni?
Azoknak az adózók, akiknek a határozat időben kerül kiküldésre, azoknak március 15.-i befizetési határidejük lesz, a többi adózó a kézhezvételtől számított 15. napon belül kell megfizetni az adót.
Lehet e több részletben fizetni?
A természetes személyek – tehát a magánszemélyek, az egyéni vállalkozók és az áfa fizetésre kötelezett magánszemélyek – legfeljebb 2 000 000 forint összegű adótartozásukra, évente egy alkalommal, legfeljebb 12 havi pótlékmentes részletfizetést kérhetnek az Adóhatóságtól. Az Adóhatóság ilyenkor nem vizsgálja azt, hogy a fizetési nehézség az adózó magatartásának róható-e fel, és azt sem, hogy a fizetési nehézség átmeneti jellegű-e.
Kiknek jár mentesség, kedvezmény?
Az építményadó esetében mentes a magánszemély adóalany a Htv. 52. § 8. pontja szerinti – nem üzleti célt szolgáló – lakása 100 m2-ig,ha az alábbi feltételek mindegyikének megfelel, ha a 65. életévét már betöltötte, családi állapota szerint egyedülálló, özvegy vagy elvált és lakóhelyén, ahol egyedül él, más személynek sem lakcíme, sem tartózkodási helye nincs bejelentve, a jövedelme nem éri el a KSH által publikált tárgyévi átlagnyugdíj összegének 90%-át, továbbá az ezen adótárgyon kívül más ingatlanban tulajdonjoggal, illetve vagyoni joggal nem rendelkezik.
Továbbá a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 14/A. §-a lehetőséget az adófelfüggesztésre a következők szerint: Az a 65. életévét betöltött, vagy életkorától függetlenül a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülő magánszemély, aki egyedül vagy kizárólag ugyanezen feltételeknek megfelelő hozzátartozójával él, a lakcímnyilvántartás szerint és ténylegesen (életvitelszerűen) is lakóhelyéül szolgáló lakása utáni építményadó-fizetési kötelezettségét illetően adófelfüggesztés iránti kérelemmel élhet az adóhatóság felé. Az adófelfüggesztés időszaka alatt az adót nem kell megfizetni, az egyébként esedékessé váló adó után azonban az adóhatóság az esedékesség napjától az adófelfüggesztés megszűnése napjáig terjedően a mindenkori jegybanki alapkamat mértékével egyező mértékű kamatot számít fel.
Gyermekek utáni adókedvezmény lakás esetén az a magánszemély adóalany jogosult adókedvezményre, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, addig az adóévig, amelyben a gyermek a 18. életévét betölti.
Az adóalany a kedvezményt akkor veheti igénybe gyermeke után, ha tényszerűen és életvitelszerűen a gyermekkel együtt lakik az adókedvezménnyel érintett ingatlanban.
A kedvezmény gyermekenként az adó 10 %-a, emelt családi pótlékra jogosult gyermekenként az adó 20 %-a, de legfeljebb az adókötelezettség 50 %-a.
A telekadó esetében mentes az adó alól a magánszemély adóalany a Htv. 52. § 8. pont fogalma szerinti lakással beépített telke. Az adókedvezmény vehet igénybe a magánszemély adóalany tényszerűen és életvitelszerűen a településen lakik és a telke nem üzleti célt szolgál – a „Má” területi besorolás kivétellel – 80 % adókedvezményre jogosult. Az „Má” területi besorolású ingatlan után 94 % adókedvezmény vehető igénybe, ha nem üzleti célú a felhasználás.
Dr. Szabó Ferenc
jegyző