Diósd címere

diosd.jpg
2015-05-08 09:50:00

A címerről Diósd Község önkormányzata képviselő-testületének 1/1993. (II. 25.) számú rendelete szól ("Községi címer és zászló alkotásáról, használatáról"; módosítva: 12/2001. (VI.20.), egységes szerkezetben: 16/2003. (IX. 01.)

A címer leírása

"A címerpajzs alul lekerekített domborpajzs. A domborpajzs vörös kerettel szegélyezett haránt irányban szelt vörös színű pályával. A bal alsó mező (heraldikai jobb oldal) kék, a jobb felső mező (heraldikai baloldal) sárga színű. A heraldikai baloldalon a kék mezőben a Szent Gellért kápolna stilizált képe, melynek külső kontúrvonala fehér, belső színezete sárga és barna." (A rendelet 1.§-a).

A címerpajzs alul lekerekített domborpajzs. A domborpajzs vörös kerettel szegélyezett, haránt irányban szelt vörös színű pólyával. A bal alsó mező (heraldikai jobb oldal) kék, a jobb felső mező (heraldikai bal oldal) sárga színű. A heraldikai baloldalon a sárga mezőben barna szőlőtőkén sárga szőlőfürt, zöld levéllel. A heraldikai jobboldalon a kék mezőben a Szent Gellért kápolna stilizált képe van, melynek külső kontúrvonala fehér, belső színezete sárga és barna.

A pajzsmezőben szereplő címerképek :

Szent Gellért Kápolna

A Szent Gellért Kápolna a Szent Gellért legendával kapcsolatos, melyről a Képes Krónika ezt írta:

"…Gellért, Besztrik, Buldi és Beneta püspökök, valamint Szolnok ispán elindultak Fehérvárról Endre és Levente herceg elé, hogy tisztességgel fogadhassák őket.
S midőn az említett püspökök abba a helyiségbe értek, amelyet DIÓD-nak neveznek, Szent Szabina templomában misét akartak hallgatni mielőtt uraik elé járulnak.
Itt töltötték az éjszakát 1046. szeptember 23-án, s reggeli mise közben hirdette ki kísérőinek Gellért püspök éjjeli látomását, amiből arra következtetett, hogy vértanúhalált fognak halni…"

Az utolsó mise vélt helye búcsújáró hellyé vált az idők során.

Szőlőfürt

A szőlő mint címerkép a község 18. századi újjászületésének jelképe (a XIX. században készült pecsét is ezt tartalmazza).
A település a török korszakban teljesen elpusztult. A XVIII. század elejétől a község lassan újra benépesül, 1774. évi fejér megyei összeírás már 20 családot jegyez fel, akiknek 17 tehenük és 92 kapásszőlőjük volt.
Az új lakosok zömmel német nyelvterületről jöttek, szőlőművesek voltak, erősen, szorgalmasan dolgoztak, gyökeret eresztettek új hazájukban.

Vállalkozói klub tagjai, partnereink és támogatóink